Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem mind a háztartásokban, mind vállalati szinten. Az emberek kezdik belátni, hogy bolygónknak végesek az erőforrásai, és a legtöbb nagy cég már próbál mindent megtenni a fenntartható fejlődésért.

Szerencsére ma már nem kell “választani” a technológia és a környezetvédelem között – hiszen az egyik szolgálhatja a másikat. Emiatt is alakulhatott ki az “okos város” (vagy “smart city”) fogalma, amely a legújabb technológiák és innovációk segítségével végez fejlesztéseket egy adott településen. Egy okos városban szerephez jut mind az IoT-technológia, mind a kiterjesztett és virtuális valóság, mind a big datára épülő technológiák.

Természetesen mint minden innovációnál, az okos városok esetében is a legfontosabb szempont, hogy az ott élőket és az oda látogatókat szolgálják a városban megjelenő újdonságok, technológiák. Ezért rendkívül fontos az is, hogy az adott településen élő embereket edukálják, felzárkóztassák az alacsonyabb szinten lévő társadalmi csoportokat, és széles körben elérhetővé tegyük a legmodernebb eszközöket – a smart city koncepció tehát első sorban a lakók segítségével valósulhat meg.

Okos város – hogyan?

Az okos város fogalmába rengeteg dolog beletartozhat – az okos város részeként értelmezhetünk minden olyan megoldást, amely az “okos” technológiát használja ahhoz, hogy egy települést élhetőbbé tegyen. Ilyen értelemben például olyan mobilalkalmazásokat is ide sorolhatunk, amelyek a környék nevezetességeit, útvonalait, vagy magát a várost mutatják be.

Azonban ez önmagában nem elég egy város “okosításához”. A fejlettebb nyugati, illetve skandináv országokban az okos technológiát például a szemétszállítás megkönnyítésére, valós idejű forgalomfigyelésre, vagy éppen a tömegközlekedés optimalizálására használják. Ehhez a legfontosabb eszközök a városszerte elhelyezett különböző szenzorok (melyek alkalmasak mind vizuális, mind audiális anyagok rögzítésére), illetve a szenzorokra rákötött hálózatok, amelyek az információt a megfelelő módon és irányba továbbítják, hogy a városvezetés megtehesse a megfelelő lépéseket – melyek szintén lehetnek automatizáltak, de emberi erőforrást is alkalmazhatunk.

Egy okos település lehet az egyik legjobb megoldás arra, hogy a lakosság igényeit maximálisan kielégítsük, hogy a város, illetve az ország vezetésének könnyebb legyen minden lakóra odafigyelni, valamint hogy növeljük a közbiztonságot és ezzel együtt az emberek biztonságérzetét, életminőségét. Az okos városok rohamosan fejlődnek – lássuk, hol tartunk most, és milyen megoldások állnak még fejlesztés alatt.

Biztonság

Az okos városok egyik legfontosabb szempontja a biztonság. Az egyik első dolog, amelyet a városfejlesztők el szeretnének érni, természetesen a bűnözés visszaszorítása és a bűnüldöző szervek feladatának megkönnyítése.

Ezt pedig olyan új eszközökkel érhetjük el, mint az automatizált, távolról irányítható biztonsági kamerák és hangfelismerő szenzorok, melyek segítenek abban, hogy minél gyorsabban kiszűrhetők és azonosíthatók legyenek a bűnügyek. A városszerte elhelyezett hangszenzorok például képesek azonosítani egy pisztolylövést, majd ezt automatikusan továbbítják is a megfelelő szervek felé. Erre pedig azért van szükség, mert a lakók gyakran félnek és nem merik jelenteni az ilyen eseteket. Az IoT segítségével pedig biztosíthatjuk akár a tömegrendezvények biztonságát is.

Az okos technológiának azonban megvan az az árnyoldala is - azzal, hogy

kamerák elhelyezésével növeljük a város biztonságát, az emberek privát szférája csökken. A városfejlesztőknek meg kell találni az egyensúlyi állapotot, amelyben az emberek még biztonságban érzik magukat, de privát szférájuk nem sérül.

Közvilágítás

A biztonsággal szorosan összefügg a közvilágítás is. Az okos LED-izzók lehetővé teszik például azt, hogy nagyobb fénnyel világítsanak, amikor több ember tartózkodik egy környéken, és halványabb fényt bocsássanak ki, amikor nincs a közelben senki. Ezzel pedig a közbiztonság növelése mellett rengeteg energiát és pénzt spórolhatunk, mely környezetvédelmi szempontból sem utolsó, ráadásul a település fényszennyezése is csökkenthető.

Az okos izzók bevezetése emellett munkahelyeket is teremt. Dániában külön iparág épült a különböző okos világítási megoldások kifejlesztésére és üzemeltetésére.

Parkolás

Próbáltál már Budapesten parkolóhelyet találni? Ha igen, akkor tudod, hogy nem egyszerű feladat, különösen a legfrekventáltabb kerületekben és ott, ahol ingyenes a parkolás. Az okos város technológiái ebben is megkönnyíthetik életünket. Párizsban például egy mobilapp segítségével találhatjuk meg a hozzánk legközelebb eső parkolóhelyet, melyet parkolószenzorok érzékelnek és továbbítanak az alkalmazás felé – Franciaország az elsők között vezette be Európában ezt a megoldást, és amióta használják, nagy mértékben csökkent a forgalmi dugók száma a fővárosban.

Így amint láthatjuk, egy hasonló alkalmazás segítségével nemcsak egyszerűbbé válik a városi autós közlekedés, de időt, pénzt és üzemanyagot is spórolhatunk – amely mind a fogyasztó, mind a környezet számára élhetőbb világot (és települést) biztosít.

Tömegközlekedés

Nemcsak az autósok számára könnyíthetjük meg a közlekedést az okos város megoldásainak segítségével. Jelentős fejlesztések folytak (és folynak) a tömegközlekedést illetően is. Elég, ha a már Budapesten is elérhető mobilalkalmazásra gondolunk, amely valós időben megmutatja, mikor jön a következő busz vagy mikor és hol érdemes átszállni a következő járműre.

Azonban itt nem áll meg a tömegközlekedéssel kapcsolatos innovációk sora. Egyre több városban használnak elektronikus jegy- és bérletrendszert, valamint automatikus beléptetőkapukat a különböző állomásokon. Ezzel pedig elkerülhetők a “dugók” a metróállomásokon a nap legforgalmasabb szakaszaiban is, hiszen az emberek egy érintéssel mehetnek be az állomásra – nincs szükség sorban állásra vagy ellenőrökre. Azóta, hogy ezek a rendszerek egyre szélesebb körben elérhetők mobilon is, a tömegközlekedés az okos város egyik legfontosabb összetevője lett.

A tömegközlekedés felokosításával ráadásul még becsléseket is végezhetünk arra vonatkozóan, hogy például egy busz vagy villamos mikor szállítja a legtöbb utast, vagy éppen mekkora a pontos menetidő két állomás között egy adott időszakban. Ehhez csupán érzékelőkre van szükség a járművek belsejében, amely afféle “számlálóként” is működik. Így a big data és az analitika segítségével olyan új menetrendeket dolgozhatunk ki, mely a rendszeresen tömegközlekedést használók számára ideális lesz.

Okos város – elégedett lakók

Mint láthatjuk, számos technológia elérhető ahhoz, hogy okos településeket hozzunk létre. Ennek eredményeképpen pedig nemcsak a városkép szépülhet, de az ott élőknek és oda látogatóknak is jobb élményekben lehet részük.

Magyarországnak még van hova fejlődnie a területen, azonban a fejlesztések, az IoT és a big data térhódítása révén már beindultak az első “okos város” projektek, és hamarosan újabb fejlesztésekre is számíthatunk.

 

Forrás: DZone, Masabi