2016-ban az Amazon bemutatta a Prime Air szolgáltatását, melynek keretein belül drónok segítségével a megrendeléstől számítva mindössze 30 percen belül házhoz szállítja a csomagot. Az Uber Ottó névre hallgató önvezető teherautója a Coloradói pályán tett első útja alkalmával 50 ezer doboz sört juttatott sikeresen célba. Ugyanezen évben megjelent az első, blockchainre épülő ellátási lánc menedzsment szoftvermegoldás a Szilícium-völgyben startupként indult Skuchain jóvoltából. A tavalyi év láthatóan dúskált az olyan új megoldásokban, melyek forradalmasítják a logisztika ipart és gyakorlatilag rákényszerítik a piac szereplőit a változásra, az innovatív megoldások alkalmazására.

A PwC 2016-os felmérése alapján a szállítmányozó cégek fele tart tőle, hogy a digitális kultúra és képzettség hiánya cégen belül egyszerűen kudarcra ítélne bármilyen innovációt. 38% az adatbiztonsághoz kapcsolódó megválaszolatlan kérdésekkel, vagy a fejlesztések pénzügyi vonatkozásának bizonytalanságaival magyarázza a tétovázást. Számos oka lehet egy szállítmányozó vagy disztribútor cégnek a digitalizáció elkerülésére, napjainkra azonban ezek az okok eltörpülnek amellett a kényszerítő erő mellett, amit az innovációra kész versenytársak és a folyton változó, egyre nagyobb méreteket öltő ügyféligények indukálnak.

Bár az innováció a fentiek alapján egy szükséges, elkerülhetetlen és nem önként választott lépésnek tűnhet, kétség kívül a logisztika ipar kihívásaira valódi és gyors megoldást nyújt és így jelentős növekedést eredményezhet a nyereségesség terén.

Kihívások, avagy mivel termelünk veszteséget

Munkaerő- és elköteleződés hiánya

A Magyarországon jellemző munkaerőhiány az új technológiák megjelenésével nem kizárólag az informatikai területet érinti. A szállítmányozással, raktározással foglalkozó cégek esetében jelentős kihívást jelent a megfelelő számú és megfelelő képzettségű munkaerő felvétele, mely munkaerő ráadásul friss felmérések szerint évente 40%-ban kicserélődik. A nagyfokú fluktuáció betudható a foglalkoztatottak nehéz motiválhatóságának, ami ugyancsak nagy hatással lehet a bevételeinkre. Az elkötelezett munkaerő ugyanis mintegy 22%-kal növelheti a vállalkozásunk nyereségességét és 41%-kal csökkentheti a különböző hibákból, minőségi romlásból következő veszteségeket.

Nem sztenderd csomagok sajátosságai

A különböző online kereskedő hálózatok (pl.: Alibaba, Ebay, Amazon) megjelenésével feje tetejére állt a teljes kereskedelmi ipar és annak minden kapcsolódó területe, beleértve a szállítmányozást és a raktározást is. Az ügyfelek, vásárlók mindenhez azonnal hozzáférnek; bármilyen távolságról bármilyen terméket megrendelhetnek, megvásárolhatnak és a házhozszállítással szemben is egyre szigorúbb elvárásokat állítanak. 2017 januári állapotában az eBay 167 millió felhasználóval rendelkezett, ami jól mutatja a platform népszerűségét.

Mi a probléma az új értékesítési felületekkel? Az eBay-hez hasonló megoldások következtében az ellátási láncban dolgozó vállalkozások nagy mennyiségű nem sztenderd csomaggal találják szemben magukat, melyek feldolgozása, érkeztetése, követése nem egyszerű. Az általánostól eltérő folyamatok pedig nagyobb hibafaktorral, nagyobb idő ráfordítással és így nagyobb költséggel is járnak.

A raktározás kihívásai

Mind a raktározás mind a szállítmányozás kapcsán nagy jelentősséggel bír, hogy mennyire vagyunk képesek optimálisan kihasználni a rendelkezésre álló kapacitásokat. Egy raktárépületnek a bérleti díja nem lesz kevesebb, ha a rossz áruelhelyezés következtében csak fele annyi árut tudunk benne tárolni. A fuvarok kapcsán sem számolhatunk azonos költséggel egy félig megrakott teherautó vagy egy maximális rakománnyal rendelkező autó esetén. Magasra rúghatnak a költségeink, ha az áru elhelyezésekor nem optimálisan használjuk ki a tereket, ezért már önmagában is egyszerű költségcsökkentő és bevételnövelő eszköz lehet, ha törekszünk a maximális kihasználtságra.

Komoly problémát okozhat emellett, ha nem rendelkezünk pontos és naprakész információkkal az árukészletről. Az információhiány túl nagy és túl kicsi készletet is eredményezhet; egyik sem költséghatékony megoldás. Valamely terméknek a hiánya jelentősen lassíthatja a kiszolgálást, míg a túlzott mennyiség előbb-utóbb az eladás ösztönzését célzó árleszállítást, vagyis a hasznunk csökkentését eredményezheti. A megfelelő információk hiányában, a cégműködés átláthatósága nélkül komoly nyereségektől eshetünk el, miközben a költségeink folyamatosan növekednek.

Árufelvétel, árumozgatás

A gyorsan cserélődő áruknak a raktár eldugott részein való elhelyezése kétség kívül nem a legoptimálisabb megoldás. Az árufelvétel és árumozgatás alkalmával is számos hibát elkövethetünk, melyekkel a vállalkozás hatékonysága jelentősen csökken és felesleges extra költségek merülnek fel. Kutatások szerint a vállalatok árbevételének átlagosan 5-7%-ának megfelelő összeget tesznek ki a szállítmányozásra fordított költségek, melyek magukban foglalják a nem jól megtervezett, felesleges árumozgatások költségét is.

Az árumozgatás kapcsán további jelentős probléma a várakozási idők nem megfelelő menedzselése. Például felesleges extra költségeket és elpazarolt időt jelent a várakozás a szállítmányozási dokumentációk jóváhagyására, vagy a nem hatékonyan szervezett komissiózási munkákra. A legtöbb raktárban a komissiózási költségek az összes költség több mint 55%-át teszik ki, így erre a területre kiemelt figyelmet érdemes fordítani.

 

Megoldások és lehetséges stratégiák

Automatizálás a logisztikai folyamatokban

A digitalizációban rejlő lehetőségek a logisztikában is jól alkalmazhatók: Ezek egyik zászlóvivője az úgynevezett automatizálás, automatikus műveletek végrehajtása, mellyel a munkafolyamat hatékonysága jelentősen növelhető; a sok szereplős tevékenységek jóval kevesebb beavatkozással is végrehajthatók és a feladatok nyomonkövethetősége is egyszerűen biztosítható.

Automatikus feladatkiosztás, feladatkezelés

A logisztikai folyamatok jól meghatározható állomásokkal, illetve ezen állomásokhoz rendelt feladatokkal és felelősségekkel rendelkeznek. Az egyes felelősségi pontokban a feladatkiosztás automatizálásával a végrehajtandó feladatok biztosan nem felejtődnek el és hiányosságok esetén pontosan nyomonkövethetővé válik, hogy melyik feladat milyen okokból nem oldódott meg határidőre. Ha pedig felismerjük az okokat, meg is szüntethetjük azokat, így biztosítva a folyamat optimális működését.

Automatikus készletnyilvántartás

Automatikus készletnyilvántartás vezetése nélkül egy jelentős árukészlettel dolgozó vállalkozás működése szinte ellehetetlenül, hiszen ha nem ismert az árukészlet, a munkafolyamat gyakorlatilag nem végigvihető. Egy hatalmas, áruval teli raktárban szabad szemmel biztosan nem mérhető fel, hogy melyik típusú áruból mennyi áll rendelkezésre. Az automatikus készletezés, készletről levétel és rendelkezésre álló cikktörzs karbantartásának megoldásával viszont lehetőségünk nyílik új költségcsökkentő folyamatok kidolgozására. A rendszer például értesíthet, ha valamely áru készlethiányos és az automatikus feladatkiosztást használva már gondoskodhat is a beszerzésről, elkerülve így az ügyfélkiszolgálás meghiúsulását. Az automatikus készletezés révén pedig a beérkezett áru akár már azonnal szállíthatóvá válik, lényegesen lerövidítve így a szállítás folyamatát.

Automatikus riportok, értesítések, riasztások

A munkafolyamatokban döntési, beavatkozási joggal rendelkezőktől nem elvárható, hogy a teljes logisztikai folyamat minden egyes szegletét a nap 24 órájában átlássák. Automatikus riportok, értesítések és riasztások megvalósításával ellenben ezek a személyek valós időben, mindig a legfontosabb és legrelevánsabb információkkal láthatók el annak érdekében, hogy ha szükség van rá, be tudjanak avatkozni a folyamatba és gondoskodjanak az esetleges hibák megelőzéséről.

A fentiek révén nemcsak az egyes munkafolyamatok egyszerűsíthetők és gyorsíthatók, de bizonyos, manuálisan végrehajtott munkák ki is válthatók, ezáltal nyújtva megoldást a logisztika iparban is egyre inkább jellemző munkaerőhiányra és a meglévő humán állomány nehéz motiválhatóságára. Az újfajta feladatokkal, új technológiai megoldásokkal a munkaerő folyamatos fejlesztése, képzése szükségessé válik, mely napjainkban hatékony movitáló eszköz a HR piacon.

Áru teljeskörű nyomonkövetése

A KSH adatai szerint 2016-ban az áruszállítás területén mintegy 59 milliárd árutonna-kilométerről beszélhetünk. Az adat jól jelzi, hogy összességében mekkora távolságot járnak be a szállított áruk. Elengedhetetlen tehát, hogy mindeközben az áru által érintett szereplők pontos képet kapjanak a szállítás aktuális státuszáról, a szállítmány helyzetéről, hiszen ezen idő alatt nagyon sok minden történhet a csomaggal. A manuális rendszerek esetében a szállítási információk csak lassú folyamatok révén, jelentős idő eltolódással, nagy hibafaktorral jutnak el egyik szereplőtől a másikig. A különböző vonalkódok és egyéb azonosítók (pl.: QR kódok) alkalmazásával azonban az információkhoz valós időben hozzájuthatunk. Abban a pillanatban, hogy az adott áru eléri a szállítási útvonal egy állomását, a kód beolvasásával a rendszer automatikusan rögzíti a státuszt és minden érintett szereplőt értesít az áru beérkezéséről. A technológia fejlődésével pedig az azonosításhoz már nem minden esetben van szükség a klasszikus vonalkódolvasókra. A mobileszközeink beépített kamerájával és egy olvasó alkalmazással azonos funkció érhető el a szállítás bármely szakaszában.

Mivel a nyomonkövethetőség erősen támaszkodik a vonalkódban, egyedi kódban rejlő információkra, a nem sztenderd csomagok esetében mégsem nyújt teljeskörű megoldást. Sokszor a beolvasással nagyon hiányos vagy semmilyen információ nem áll rendelkezésre az adott áruról. A cikktörzs, árutörzs távoli aktualizálhatóságának biztosításával azonban a nem sztenderd áruk feldolgozása is egyszerűbbé válhat. A vonalkód beolvasásával ugyanis a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználó egyszerűen módosíthat a cikktörzsön és az adott azonosítóhoz tartozó tételt a helyes adatokkal rögzítheti. Ennek köszönhetően a későbbiekben ha ugyanezen azonosítóval rendelkező csomag újból megjelenik a vállalkozás életében, a beérkeztetés már automatikusan történhet.

Átfogó informatikai rendszer az átláthatóságért

Az ellátási lánc menedzsment folyamata több, különböző szereplő együttműködését kívánja meg, mely együttműködésben az információkhoz való hozzáférhetőség, a munka teljeskörű átláthatósága minden fél számára elengedhetetlen. A megbízó, a logisztikai szolgáltató, a beszállítók, a célállomás, és maga a címzett is igényt tarthat bizonyos információkra az áruhoz kapcsolódóan, mely adatoknak a cseréje jelentős időráfordítást és költséget jelenthet. A 2016-os évben közel 200 millió tonna áru mozgatása történt kizárólag a magyarországi viszonylatokat nézve, ami önmagában elég nagy szám ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük, a szállításokhoz kapcsolódó adatok mennyisége felbecsülhetetlen mértékeket ölthet. Az adatokat pedig információvá is kell alakítani, mert csak ebben a formájukban tudnak hasznos tájékoztatást adni az érintett szereplő számára.

A sok szereplős folyamatban tehát mindenki ugyanazon adatmennyiségből kíván válogatott információkat kinyerni. Nagy segítséget nyújthat ezért, ha egy közös, átfogó informatikai rendszerben gondolkodunk, amely rendszerhez a munkafolyamat minden szereplője hozzáfér és a jogosultságai mentén csak a számára valóban releváns információkat látja. A közös rendszerrel az információátadás sebessége és hatékonysága jelentősen növekszik, hiszen nincs szükség az egyes szereplők között a kérdezés-válaszadás műveletére. Minden információ azonnal rendelkezésre áll, méghozzá a legkülönbözőbb eszközökön (laptop, mobil, táblagép stb.), könnyen értelmezhető, vizuális megoldásokkal prezentálva az adatvizualizáció módszereit alkalmazva.

A vállalati szokások, az esetenként eltérő hatósági elvárások, az alkalmazott vállalatirányítási rendszer vállalkozónként más és más ügyviteli folyamatokat eredményeznek, ezért az átfogó informatikai rendszer kapcsán kiemelten fontos, hogy az rugalmasan igazodjon ezen szempontok mindegyikéhez.

Big Data: az adatokban rejlő lehetőségek

Az ellátási lánc menedzsment munkafolyamatainak minden lépésében rengeteg adat keletkezik, melyek rögzítésével, rendszerezésével olyan összefüggésekre bukkanhatunk, melyek kiváló döntéstámogató eszköznek bizonyulhatnak. Az összegyűjtött adatokból ugyanis könnyen következtethetünk a jövőre vonatkozóan és meghatározhatjuk, miként lehet hatékonyabb és nyereségesebb vállalkozásunk. A megfelelő adatok birtokában optimalizálhatjuk az árumozgatási és szállítási útvonalakat, előre azonosíthatjuk a kockázatot jelentő műveleteket a folyamatban, maximalizálhatjuk a rendelkezésre álló eszközök kihasználtságát és akár az ügyfél vásárlási szokásaira építve becsülhetjük meg a különböző időszakokban javasolt árukészlet mennyiségét. 

Összegzés

A kifejezetten logisztikához illesztett megoldások tehát az Ipar 4.0 égisze alatt sokrétűek lehetnek: a szenzoros mérésekre támaszkodó automatikus műveletek; a valós időben kinyert, térképre illeszthető árukövető kódok; a sok szereplős munkafolyamat kezelő rendszerek vagy a Big Data-ra épülő prediktív tervezés csak töredékét teszik ki a választható módszereknek. A hasonló fejlesztések elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ellátási lánc menedzsmentben dolgozó vállalkozások lépést tarthassanak a kor meghatározó szereplőivel. A sikerre törő cég számára az innováció tehát kikerülhetetlen, mindazonáltal az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó innovációkat a különböző hazai és nemzetközi pályázatok előszeretettel támogatják, így a megújulásban még segítséget is kaphatunk.

Forrás: PwC, Manhattan Associates, DMR, Központi Statisztikai Hivatal