Akkor beszélhetünk valódi digitalizációról, ha már olcsóbb és kevésbé kockázatos adatokat megtartani és elemezni, mint ugyanezen adatokat törölni. Csillag Péternek, a Starschema alapítójának ezen megfogalmazása akár az idei IVSZ MENTA konferencia jelmondata is lehetett volna, hiszen az esemény programja ezúttal A digitalizáció természetes! szlogennek megfelelően az élet minden területét átszövő digitális transzformáció köré épült fel.

Kollégáink a hagyományoknak megfelelően az idei őszi konferenciasorozatot is a szeptember 14-15-én megrendezésre kerülő IVSZ MENTA-val indították, ahol a digitális transzformáció és azon belül kiemelten az Ipar 4.0, adatgazdaság, illetve a digitalizáció munkaerőt érintő kérdései voltak fókuszban. Míg a konferencia első napján elsősorban a technológia, az ember és az üzletfejlesztés vonatkozásában kerültek megvilágításra a digitalizáció legfontosabb hatásai, a második nap már ugyanezen témaköröknek a gyakorlatorientáltabb bemutatása volt cél.  

Mi kell a sikeres digitális transzformációhoz?

A sikeres digitális transzformáció három alapfeltétele a megfelelő technológia rendelkezésre állása, a jó szakemberek foglalkoztatása és a digitalizáció adaptálását lehetővé tevő üzleti modell alkalmazása. A MENTA során mindhárom feltételhez kapcsolódóan kaptunk hasznos, gyakorlati tanácsokat a témában.

A három feltétel közül a legegyszerűbben a digitalizációra alkalmas technológia teremthető meg, hiszen napjaink újításai számos lehetőséget adnak a gyáraknak és más szervezeteknek a digitális transzformációra. A MENTA alkalmával hallhattunk a különböző érzékelők útján gyűjtött adatokról és azok feldolgozásáról, elemzéséről, az Ipar 4.0 szellemében tervezett és készült szoftveres megoldásokról, illetve az IoT eszközök implementációjában rejlő lehetőségekről.

A digitális transzformációra kész, jó szakemberek megtalálása már nagyobb fejtörést okoz a cégeknek, főként az általánosságban is jellemző szakértőhiány következtében. A MENTA előadói a humán kérdésekben kiemelt fontossággal említették meg a megfelelő képzések biztosítását, illetve a jó szakemberek megtartásához és irányításához szükséges vezetői képességek megszerzését és gyakorlását.

A megfelelő üzleti modell kapcsán Kovach Anton, a Shiwaforce alapítója kihangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy a vízesés modell már elavult és mindenkinek át kell térnie az agilis módszertan alkalmazására. A követni kívánt modellt minden esetben az adott projekt felépítésétől függően szükséges kiválasztani. A vízesés modell is lehet jó választás, amennyiben a munka jellege és az ügyfél is megköveteli a teljes egészében előre megtervezett, rugalmatlan kereteket, és ezekben a helyzetekben kifejezetten rossz választás lehet, ha az agilis működést megpróbáljuk ráerőltetni a projektre. Ha azonban a projekt során fel kell készülni a célok és feladatok rugalmas alakulására, bátran nyúljunk az agilis módszertanhoz.

Ipar 4.0 testközelből

A két napos eseményen első kézből, a piac meghatározó szereplőitől, nagyvállalatok vezetőitől hallhattunk az Ipar 4.0 gyakorlati alkalmazásáról és kihívásairól.

A Videoton VT-Asyst, a Siemens és az Eltec vezetői egy panelbeszélgetés keretén belül vitatták meg az okosgyárakhoz kapcsolódó tapasztalataikat. Mindhárom szereplő egyetértett abban, hogy az Ipar 4.0-ban rejlő lehetőségek jelentős pénzt takaríthatnak meg és nagy hatással lehetnek a gyár versenyképességére, ugyanakkor megvilágították a digitalizáció egyes kihívásait is. Az egyedi, rendszeres időközönként változó termékkonstrukciók például jelentősen megnehezíthetik a digitalizált gyártási folyamatot és a jelenleg a piacon lévő elterjedt megoldások, vállalatirányítási rendszerek bevezetése nem feltétlenül jelent teljesértékű megoldást. Az egyedi munkafolyamatok kezelése ezért minden esetben hosszas felmérés, a gyár és az IKT cég közötti szoros együttműködés és közös munka eredményeképpen történhet csak meg hatékonyan.

Míg legtöbben a konferencián az új technológiák izgalmairól és előnyeiről beszéltek, volt aki ennél óvatosabban fogalmazott. Tavaszi Tivadar, a Knorr-Bremse Hungária ügyvezető igazgatója például előadásában úgynevezett követőként és nem egyértelmű újítóként jellemezte a cég innovációhoz való viszonyát. A Knorr-Bremse ugyanis az egyelőre inkább megfoghatatlan Ipar 4.0 buzzword jellegére hivatkozva, az újítók követésében, a bevált módszertanok adaptálásában több és biztosabb lehetőségeket lát. Tavaszi Tivadar elmondása alapján, bár a Knorr-Bremse is egyértelműen megéli az innovációt, az új technológiával alkotott, egyértelműen jobb termékek esetében az ügyfél oldalról jelentkező fizetési hajlandóságot még magas kockázati tényezőnek látja.

IVSZ Ipar 4.0 munkacsoport

A MENTA második napján az IVSZ bejelentette újonnan megalakuló munkacsoportját, mely kifejezetten az Ipar 4.0 területének vonatkozásában kíván szakértői gárdát felállítani, akik - képviselve a témában érintett gyártó és szolgáltató cégeket - a hazai ipar digitalizációjának elősegítését tűzték ki célul.

A munkacsoport tevékenységében kollégáink is aktívan részt kívánnak venni. Az IVSZ két másik munkacsoportjában, az eHealth és Export munkacsoportokban már lehetőséget kaptunk, hogy hasznos célok érdekében értékes munkával támogassuk Magyarország eHealth stratégiájának létrejöttét, illetve az informatikai KKV-k export tevékenységét. Ezeknek a pozitív tapasztalatoknak köszönhetően nagy lelkesedéssel várjuk az Ipar 4.0 munkacsoportban ránk váró izgalmas kihívásokat.