Már egy ideje mindennapi életünk kihagyhatatlan részévé váltak a digitalizáció különböző eszközei, technológiai vívmányai. Így napi szinten több különböző felhasználói felülettel lépünk interakcióba. Ezen felületek más és más érzéseket, felhasználói élményeket keltenek bennünk egy adott termékkel, szolgáltatással vagy rendszerrel kapcsolatban. Mivel ezek alapján az adott vállalkozásról márkáról alakul ki kép bennünk, bátran kijelenthetjük, hogy a UX/UI tervezés üzleti szempontból korunk egyik legfontosabb sarokköve.

Alapvető UX szabályok, amelyeket mindenképp követni kell

A legújabb UX trendek megismerése előtt fontos, hogy tisztában legyünk az alapokkal. A Nielsen Norman Group Conference megfogalmazása alapján a céltudatos UX tervezés alapvetően 4 támpontot követ: hasznosság, használhatóság, kívánatosság és márkaélmény.

Hasznosság

A vállalkozásoknak nem szabad virtuális termékeikre kizárólag úgy tekinteniük, mint ami arra hivatott, hogy kielégítse ügyfeleik vágyait. Célravezetőbb az a hozzáállás, ami sokkal inkább megoldásoknak látja azokat, amelyek választ adnak a felhasználók egy vagy több problémájára. Más szavakkal ez a hasznosság a virtuális termékek értéke, amelyet megfelelő UX tervezéssel kell kommunikálni, így felismertetni a felhasználókkal. A hasznosság maximalizálása általában rengeteg tesztelés eredménye.

Használhatóság

Miközben a hasznosság elve szerint a felhasználók problémáira, jobban szólva azok megoldására kell összpontosítani, ez önmagában a használhatóság nélkül mit sem ér. Ennek lényege, hogy felhasználóink problémáit a számukra lehető legkönnyebb módon oldjuk meg. A kívánt célok elérésekor egyszerűségre, letisztultságra, következetességre és áttekinthetőségre kell törekedni. Az egyszerű és folyamatos információáramlás mellett célszerű megvizsgálni a hasonló programok és alkalmazások által használt megjelenési elemeket és irányvonalakat is. Ezeket használva már az első használat során “ismerősként” és könnyen kezelhetőként tekinthetnek digitális termékeinkre. A használhatóság növelésében is nagy segítségünkre lehetnek a különböző tesztek, viszont itt egy adott dizájnelem bevezetése előtt és után is el kell végezni az adott teszteket.

Kívánatosság

A kívánatosság eléréséhez lényegében személyiséget kell adnunk a dizájnnak. Az így megalkotott jellemvonások fogják megkülönböztetni felületünket a versenytársakétól. Ha megfelelő összhangot tudunk teremteni a kívánatosság és a használhatóság között, az általunk nyújtott UX élmény nemcsak emlékezetes, de felismerhető és egyedi is lesz. A kívánatosság növelhető például a vizuális elemek közötti kapcsolatok megfelelő kialakításával, összhangba hozásával.

Márkaélmény

Virtuális termékeink rengeteget mondanak el márkánk imázsáról, hogyha pedig csak virtuális termékeket és szolgáltatásokat nyújtunk, lényegében azok alapján azonosítják márkánkat. A márkaélmény nagyon szorosan összefügg a kívánatossággal azzal a különbséggel, hogy dizájner helyett marketing szemlélettel tekint minden folyamatra és ez alapján tervezi meg a kívánt felhasználói élményt.

A UX és UI tervezés jelen és jövőbeli szerepe a legújabb technológiákban

Az alapelvek figyelembe vétele mellett egy jó versenypozíció megszerzése és megtartása érdekében legalább ugyanolyan fontos az éppen aktuális UX trendek követése.
Ha csak néhány olyan felkapott kifejezést említünk, mint a mesterséges intelligencia, a chatbotok, vagy az IoT, máris látszik, hogy viszonylagos fiatalságuk ellenére mennyire benne vannak a köztudatban ezek a technológiai újdonságok. Ugyanakkor ezen technológiák még csak most kezdenek komolyabb szinten beépülni mindennapjainkba, így legfőbb ideje megvizsgálni ezek UX tervezésre gyakorolt hatását és a köztük lévő kapcsolatokat.

A mesterséges intelligencia és a UX/UI tervezés

Mint oly sok más területen, a mesterséges intelligencia a dizájnerek munkájának megkönnyítésére is remekül használható. A kezdeményezések közül kiemelendő az Adobe Scene Stitch, amely úgy egészít ki a képeket hamis elemekkel, hogy az megtévesztésig hasonlít egy igazi fotóra. Sok potenciált rejt magában az Airbnb új technológiája is, amely papír alapú rajzokat alakít át grafikai elemekké és azok forráskódját is rögtön legenerálja. Mindezek mellett a chatbotok is olyan virtuális felületeket jelentenek, amelyek mesterséges intelligenciával történő optimalizálásával nagyszerű eszközt jelenthetnek a konverziós arányok növelésére.

Hangalapú felhasználói felületek

Az érintés alapú felahasználói felületek többsége remekül helyettesíthető hangalapú parancsokkal működő interfészekkel. Bár az NLP (Natural Language Processing) alapú virtuális termékek sokkal inkább fejlesztői tudást követelnek meg, az adott felület használhatósága miatt mégis szükséges azok kellő mértékű megtervezése. Holott a legtöbb cég még csak kis hangsúlyt fektet a a technológia alkalmazására, szerepe biztosan nőni fog a közeljövőben. Ezt az is alátámasztja, hogy a hangfelismerés az interfészek sokkal könnyebb kezelése mellett lehetőséget kínál a látás- és mozgáskorlátozottak potenciális célcsoportként történő kezelésére is.

Gesztus interakciók

Az érintés és a hangalapú interakciók mellett mindenképpen érdemes beszélni az érintést teljes mértékben mellőző gesztus alapú irányításról is. A speciális új beviteli módszert olyan beépített radarok teszik lehetővé, amelyek a felhasználó kezének mozgását követik le, így az irányító kéz tekinthető interfésznek, annak mozgása pedig bevitt adatnak. A technológia valószínűleg széles körben elterjed majd, gondoljunk csak bele, hogy mekkora mértékben megváltoztathatja például az autók fejegységei, hordozható eszközeink és egyéb IoT eszközök felhasználói élményét - hogy csak néhány példát említsünk.

A hatékony felhasználói élmény nélkülözhetetlensége

A fent leírt alapszabályok és trendek után jogosan merülhet fel a kérdés: Miért ennyire fontos a felhasználói élménytervezés és egyáltalán miként vezethet üzleti sikerekhez?
A kérdés megválaszolásához fontos elfogadnunk azt a tényt, hogy a felhasználói élmény kizárólag abban az esetben támogatja az üzleti folyamatokat, ha a megtervezése során szem előtt tartjuk a vállalat gondolkodásmódját és célkitűzéseit. Ugyanakkor ennek visszafelé is igaznak kell lennie, vagyis a vállalat tevékenységeinek megtervezésénél figyelembe kell venni annak UX stratégiáját is. Ehhez egyrészt olyan reális célkitűzéseket kell felállítani, amely mind a felhasználók, mind az üzlet érdekeit képviseli. Másrészt nem szabad abbahagyni az éppen aktuális UX megfigyelését, tesztelését, így továbbfejlesztését sem. Ahhoz, hogy a felhasználók számára nyújtott élmény a megfelelő irányba fejlődjön, olyan KPI-okat kell megalkotni, amelyek ténylegesen tükrözik magát az élményt. Ilyenek például a feladatok sikerének aránya, a felhasználói hibák aránya, a vásárlásonkénti kattintások száma, a feladatonként eltöltött idő vagy a használhatósági értékelés.

Forrás: UX Planet, Medium, UX Design, Interaction Design Foundation